Vannak dolgok amik néha hiányoznak az emberek életéből. Ezek lehetnek létszükségletek, vagy amolyan luxuscikkek is.
Az én életemből most leginkább Ő hiányzik. A jelenléte, az illata, a borostája, a hangja. Az, hogy Hozzá bújjak, megöleljem, hogy megcsókoljam. Hiányzik, ahogy beletúr a frissen mosott hajamba, lepuszilja a sminket szememről (pedig azt nem szeretem, de még az is hiányzik). A közös séták, ahogy sétálás közben felemel. Ahogy ketten kapcsolunk vezetés közben. Az, ahogy percek alatt elalszik mellettem. Még a horkolása is hiányzik. Hiányzik, ahogy figyel rám, ahogy törődik velem. És az is hiányzik, ahogy én törődök Vele, "vigyázok" Rá. Hiányzik az elalvás előtti telefonálás. A hétvégi találkozások. Hiányzik a nagykifli... Hiányzik a bizsergés, ahogy megcsókol. Hiányzik a védelmező ölelése. Hiányzik, ahogy megszűnik a világ és az idő a karjaiban. Hiányzik, hogy érzem, hogy szeret. Amikor kicsit alkoholmámorban van és bohóc és meg jobban érzem, hogy szeret.
Minden hiányzik amit Tőle kapok, amit neki adok, ami vagyok mellette. Annak ellenére, hogy nem volt felhőtlen az elutazása előtti pár nap, és azóta sincs minden rendben. De hiányzik, hiányzik, hiányzik és még jobban hiányzik... (sóhaj) :-(
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése